A penicillin felfedezése új utat nyitott a fertőző betegségek kezelésében. Az antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozók napjainkban folyamatos kihívást jelentenek a betegellátásban. A multidrug-rezisztens kórokozók nemcsak a betegekben, de a környezetben is jelen vannak. Közös erőfeszítés szükséges a jelenleg elérhető és még hatásos antibiotikumok megfelelő alkalmazására. Ennek egyik eszköze az antimicrobial stewardshift. A nem­zetközi szervezetek, az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ és a kormá­nyok összefogására van szükség, hogy minél kevesebb beteg haljon meg a rezisztens kórokozók következtében.

A spontán bakteriális peritonitis az ascites spontán primer infekcióját je­lenti. Az ascitesszel kórházba kerülő máj-cirrhosisos betegek körében igen gyakori; előfordulása legalább 10%, de egyes irodalmi adatok 20%-ra is becsülik. Az esetek egyharmad részében a kórkép rendkívül alattomos, szinte tünetmentes. Kezelés nélkül mortalitása 90%, míg adekvát kezeléssel a halálozás 20%-ra csökkenthető. SBP kialakulása esetén a betegek várható egyéves túlélése 30–50%, kétéves túlélése 25–30%.

Két fázis 3 vizsgálat eredményei szerint az omadacyclin nevű új antibiotikum nem teljesít rosszabbul a szokásos, gyakran használt antibiotikumokhoz képest a közösségben szerzett pneumoniák és a bőr-, illetve bőr-függelék fertőzések ellátásában.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedése mérsékelhető az antibiotikumok megfelelő módon (helyes indikációban és dozírozással) történő alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szigorúbban lehetne vizsgálni az antibiotikus kezelések indikációját, továbbá egyes ese­tekben elegendő lehetne rövidebb ideig tartó kezelés is. A multirezisztens kórokozók kiváltotta fertőzések esetén sem kell mindig a legszélesebb spektrumú („tartalék“) antibiotikumok után nyúlni.

A multirezisztens Gram-negatív baktériumok (MRGN) egyre gyakoribb elő­fordulása miatt a kórházaknak korlátozott terápiás lehetőségekkel, költsé­ges higiénés intézkedésekkel és járványok veszélyével kell szembenézniük. A hatékony szűréshez fontos a kockázati tényezők és a helyi rezisztencia­ráták ismerete és figyelembevétele. A cikk áttekinti az MRGN-kolonizáció és MRGN-fertőzés fogalmával, gyakoriságával és kockázati tényezőivel kapcsolatos ismereteket.

Magyarországon a tuberkulózis mint népegészségügyi probléma meg­szűnt, azonban a betegség még nem tűnt el, fontos a korai diagnózis, a korai rezisztencia és a megfelelő kezelés. 

Az FDA 2018. augusztus 28-án új antibiotikumot engedélyezett. A Xerava (eravaciklin) 18 éves vagy idősebb betegeknél szövődményes hasüregi fertőzések kezelésére használható.

Az EMA (CHMP) pozitívan véleményezte a felnőttek szövődményes hasüregi fertőzéseinek kezelésére javallott eravaciklin hatóanyagú Xerava készítményt.

A fertőző betegségekkel foglal­kozó szakemberektől tradi­cionálisan a hasmenéses, az ikteruszos és a kiütéses beteg ellátását várják el, és ilyen tünetek miatt utalják fertőző osztályokra a betegeket. A HIV-pozitív betegeket az újabb, tervezett centrumok megnyitásáig az Egyesí­tett Szent István Szent László Kórház­ba irányítják. A modern infektológia azonban már régóta nem csupán a ha­gyományos fertőző betegségekkel fog­lalkozik. A konzíliumok során álta­lában azt kérdezik az infektológustól, milyen antibiotikumot kapjon a be­teg. Az infekciók felismerése és ellá­tása ennél komplexebb megközelítést igényel. Az infektológus jelenlétére szükség volna valamennyi kórházban, az infektológiai szemléletre pedig az egészségügyi ellátás minden területén.

Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy az élő kórokozók okozta betegségek elleni küzdelem kétségtelen eredmé­nyei ellenére a járványos betegségek nem tűntek el. A HIV/AIDS felbukka­nása szemléletváltozást eredménye­zett, egyértelművé téve, hogy a fertőző betegségek leküzdése globális fel­adat. Az „egy a világ – egy az egész­ség” gondolatának megszületését az a felismerés motiválta, hogy a világon felbukkanó járványok többsége az ál­latvilágból származik. Az antimikrobás szerek fejlesztése leállt, a multidrug- és pánrezisztens kórokozók terjedésének megakadályozásában pedig a megelő­zésre helyeződött a hangsúly. A járvá­nyos betegségek elleni küzdelemben a védőoltások fejlesztése jelenti az elő­relépést. Más problémákat kell megol­dani az egészségügyi ellátással kapcsolatos és másokat a klímaváltozással, a természeti katasztrófákkal és a fegy­veres konfliktusokkal összefüggő fertő­zések esetén.